Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vincze László

1999. szeptember 30.

A Homo Ludens Alapítvány szervezésében nemrég sor került az I. Romániai Magyar Bábostalálkozóra. Vincze Lászlót, az alapítvány elnökét elmondta, hogy a szakmai beszélgetéseknek a szakkritika hiánya miatt nem lehetett célja az előadások kiértékelése. Megfogalmazódott viszont egy romániai magyar bábos érdekszövetség létrehozásának az igénye. Évente szeretnék megrendezni a romániai magyar bábfesztivált. /Lesz folytatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. március 1.

A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. szeptember 23.

A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2001. március 8.

A kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, mely a Homo Ludens Alapítvány égisze alatt működik, febr. 16-26. között Svájcban vendégszerepelt. Vincze László társulatvezető elmondta, hogy az ottani Wanderbühne Dr. Eisenbarth társulat és az ő társulatunk között létrejött cserekapcsolat eredménye volt ez a kiszállás. A svájci utat egy bécsi és egy magyarországi fellépés előzte meg. A Csillagszemű juhász szerepelt műsorukon. /Horváth Gyöngyvér: Sikeres turné. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2001. szeptember 19.

A Homo Ludens Alapítvány szept. 21-23-a között szervezi meg Kolozsváron a III. Romániai Magyar Bábostalálkozót, melyen romániai és magyarországi, illetve egy svájci bábtársulat vesz részt. Vincze László, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy Erdélyben megszaporodtak a bábostársulatok, viszont nem nyílt alkalmuk megismerni egymást. Az idén négy magyarországi bábszínház jelzett vissza pozitívan a meghívásra. A romániai bábszínházak közül a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, valamint a Tamacisza Társulat, a temesvári Csiky Gergely Színház bábtagozata, a kolozsvári Puck Bábszínház magyar és román tagozata, a nagyszebeni Gong Színház német tagozata vesz részt a találkozón. Sepsiszentgyörgyről a Tamási Áron Színház bábtagozata érkezik, Nagyváradról pedig a Matyi Műhely Magánbábszínház és az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Ludas Matyi Társulata. A kolozsvári magyar bábosok Nyíregyházán részt vettek a Határon Túli Magyar Bábszínházak Fesztiválján, ahol a Csillagszemű juhász bábjátékkal megnyerték a legjobb előadás-díjat. /T. Bense Erika: Öt külföldi társulat is részt vesz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2001. szeptember 29.

Szept. 21-e és 23-a zajlott a harmadik Romániai Magyar Bábostalálkozó, melyet Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke szervezett, tizenkét bel- és külföldi bábszínház részvételével. Lengyel Pál, a Budapest Bábszínház rendezője vezette a szakmai beszélgetéseket. Lengyel Pál leszögezte: találkozók, fesztiválok nélkül egyetlen művészeti ág számára sem biztonságos az, hogy szakmailag valahonnan előrelépjen. A találkozó fáradhatatlan szervezője, Vincze László sikeresnek tartja a találkozót, a hazai társulatok, évről évre jobb és igényesebb előadásokat próbálnak hozni. - Ezek a társulatok honorárium nélkül lépnek fel, sőt voltak, akik maguk ajánlkoztak, hogy szívesen eljönnének. /Köllő Katalin: Élmény és szakmai gyarapodás a harmadik romániai bábostalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. július 29.

Július 27-28-án ízben megrendezték a Bonchidai Kastély Napokat. Itt műemlékvédő központ, illetve kulturális centrum jön létre, és a kastély megújult formájában látogatható lesz - nyilatkozta Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a rendezvényen mint hajdani bonchidai lakos, és mint az ünnepség védnöke jelent meg. Kálmán László emlékkiállításának megnyitójával indult a nap. A könyvbemutatón Dávid Gyula, a Polis Kiadó /Kolozsvár/ vezetője Bánffy Miklós Trilógiájának legújabb kiadását, valamint az Emlékeimből. Huszonöt év című kötetet ismertette, illetve Gy. Dávid Gyulának a műemlékről írt, gazdagon illusztrált tanulmányát, A bonchidai Bánffy-kastély című alkotást méltatta. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője a Kriterion és a Pro-Print Kiadó könyvterméseiből válogatott. A délutáni koncertsorozatot az eredeti barokk hangszereken játszó Transilvania Barokk Együttes tagjai nyitották meg. Júl. 28-án Vincze László vásári bábjátékkal szórakoztatta apró közönségét, majd az Amaryllis együttes zenés-mesés előadása következett. /Rostás-Péter Emese: Véget értek a Bonchidai Kastély Napok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2002. augusztus 7.

Kolozsváron az egy külkerületi szervezet, az Írisz-telep. Vincze László a helyi RMDSZ elnöke, másfél éve. A korábbi elnök belefáradt a munkába. Általános tapasztalata: lezüllött a polgári életforma. Akik ennek még valamilyen szinten hordozói, azok az idősek. Rájuk inkább lehet támaszkodni. De mindenki látja a közömbösséget. Nagy gond a székház hiánya is. A telepen a református egyház gyülekezeti termében tartják a gyűléseiket. A magyarság száma 1500-ra tehető, ebből mintegy 600-an RMDSZ-tagok. Nagy gond a tagdíj begyűjtése. A kommunizmus kitörölte az emberekből a közösségi érzést. Nehéz összehozni az embereket, nehéz eljutni hozzájuk. - A kolozsvári magyarság összeírását a város egyetlen RMDSZ-szervezete sem fejezte be. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (II.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. szeptember 23.

Szept. 20-án gördült föl a függöny a IV. Romániai Magyar Bábos Találkozó nyitó előadásán, Kolozsváron. A háromnapos rendezvényt idén Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke és a találkozó szervezője, valamint dr. Kötő József színháztörténész nyitotta meg. Idén 3 ország 9 városából, 3 különböző nyelven játszó társulat találkozott. /Hegyi Réka: Álomfelelősök Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Tizenhárom bábelőadást tekinthettek meg a kolozsváriak. A Homo Ludens Alapítvány által évente megrendezett Romániai Magyar Bábostalálkozó 1999 óta vonzza Kolozsvárra a hazai és a határon túli legnevesebb magyar társulatokat. A fesztiválon érzékelhető volt a műfaji váltás, amely egyre inkább jellemző a bábelőadásokra: a nagyváradi Matyi Műhely hagyományos, paraván mögül életre keltett meséjén kívül jobbára interaktív, a nézőközönség tevékeny részvételére feltétlenül számító produkciókat mutattak be. Ilyen volt többek között a rozsnyói (Szlovákia) Meseszínház két előadása. A Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozó jelenleg az egyetlen, amely rendszeresen összegyűjti az erdélyi magyar bábtársulatokat. /Lukács János: Paravánnal és interaktívan. Tegnap ért véget a IV. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 22.

Három napon át szinte egymást érték Kolozsváron a különböző bábelőadások a szept. 21-én zárult V. Romániai Magyar Bábos Találkozó keretén belül. A rendezvényeknek három intézmény adott helyet: a Báthory István és a Brassai Sámuel Gimnázium, valamint a Puck Bábszínház. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője, a találkozó főszervezője rámutatott, a rendezvénysorozat zökkenőmentesen zajlott, minden társulat jelen volt a meghirdetett előadással. Esténként részletes szakmai beszélgetések zajlottak. /Köllő Katalin: Nagyarányú részvétel az idei Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. május 25.

A Beatrice koncertjével ért véget máj. 23-án, vasárnap az I. Kolozsvári Vigasságok. Volt, aki a kolozsvári Puck Bábszínházat választotta, akadt, aki inkább a vidéki hagyományőrzők, illetve a gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok előadására volt kíváncsi. Az eső miatt néhány műsor elmaradt, jelezte Vincze László, a szervező Homo Ludens Alapítvány elnöke, aki kifejtette: „Meg szeretnénk mutatni a fiataloknak, hogy magyarul is lehet szórakozni". /(Rostás-Péter Emese): Vigasság esős napokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2004. szeptember 18.

A Homo Ludens Alapítvány hatodik alkalommal szervezi meg a kolozsvári bábos találkozót. A résztvevők között a kilenc hazai társulat mellett három magyarországi is szerepel, jelezte Vincze László. Molnos Lajos városi tanácsos megnyitóbeszédében kifejtette: meggyőződése, hogy akit kisgyerekként megérint a művészet, abból fogékonyabb, kreatívabb ember válik. /F. I.: VI. Romániai Magyar Bábos találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2004. szeptember 25.

A VI. Romániai Magyar Bábos Találkozón az együttesek gyengébb előadásokat mutattak be, kevesebb szakmabeli jött el, a tervezett három kiértékelő beszélgetés helyett csak másfélre jutott idő. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője és a rendezvény szervezője elárulta, hogy a tavalyinál kisebb támogatást nyertek, ezért nem lehetett több társulatot meghívni. A romániai hivatásos társulatok és magánbábszínházak rosszul kivitelezett díszlettel, szegényes zenei összeállítással, gyenge színészi jelenléttel szerepeltek. A legkellemesebb meglepetést a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábos osztályának "nyílt órája" szerezte. A fiatalok Barabás Olga színészmesterség-oktatójukkal és Palocsay Kisó Kata bábos szakirányítójukkal remek munkát végeznek. /Hegyi Réka: Szakmai problémák a Romániai Magyar Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2005. május 30.

A hét végén negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Mérán. Az istentisztelet után a Jagamas János Művelődési Házban Varga György, iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Sárosi Artúr, a faluban jelentős szociális tevékenységet folytató Diakónia Alapítvány vezetője szólt az ünneplő közönséghez. A gyerekeket fakasztotta nevetésre Vincze László Keljfeljancsi komédiás kompániája. Az iskola udvarán négy tűzhelyen sütötték egyszerre a kürtöskalácsot. Az 1400 helybeli lakosból délutánra már több százan bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /K. E.: Színvonalas falunapokat szerveztek Mérán. Gazdag programból válogathattak a résztvevők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2005. szeptember 26.

Az Erdélyi Magyar Bábos Találkozónak sikerült hagyományt teremtenie, a kolozsvári közönség és a szakma egyaránt számít rá – fogalmazott szeptember 23-án a megnyitón Vincze László szervező, a Homo Ludens Alapítvány vezetője. Kolozsváron a rendezvényen részt vesz az erdélyi magyar bábtársulatok zöme, illetve a kolozsvári Puck bábszínház román tagozata is. Teltház előtt zajlott a nyolcvan éves Kemény Henrik bábjátékos produkciója, aki még apjától tanulta a bábozást. /Farkas Imola: A mesék igazságokat hordoznak. Véget ért a hetedik magyar bábos találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ A hetedik bábostalálkozót már hitelre szervezte a Homo Ludens Alapítvány. A kolozsvári rendezvényt évről évre kevesebb pénzből kell megszervezni – mondta el Vincze László, a szervező Homo Ludens Alapítvány elnöke. Az elmúlt hét év alatt, amióta a találkozót szervezik, sem a résztvevő csoportok száma, sem a nézősereg érdeklődése nem csökkent; gyerekek és felnőttek szép számban vettek részt az előadásokon. /Lukács János: Szomorú-vidám játék. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2005. szeptember 28.

Vincze László, a Magyar Bábos Találkozó főszervezője válaszolt Hatházi András indulatos, a találkozó létjogosultságát megkérdőjelező kérdéseire. Magyar nyelvű bábos szakképzés csak 2003-ban indult Marosvásárhelyen, addig ilyen nem volt. Vincze László szívesen átadja szakképzetteknek a találkozó megszervezését. Ő már 1999-ben felajánlotta a vándortalálkozóvá válás lehetőségét. Jelentkező nem volt. A szakmai műhelymunkához három dolog hiányzott: hely, idő és pénz. /Vincze László, a Romániai Magyar Bábos Találkozó főszervezője: Válaszok, avagy a szembenézés egyelőre(?) elmarad. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. október 1.

Remélték, hogy idén a Homo Ludens Alapítvány és vezetője, Vincze László a legszínvonalasabb bábos találkozót szervezi meg Kolozsváron. Sajnos nem sikerült, a temesvári csoport idén sem volt jelen a seregszemlén, a bábszakos egyetemistákat pedig idén nem hívták meg. A magyarországi meghívottak sem jelentek meg. Talán jövőre jobban megszervezik a találkozót és lesz szakmai beszélgetés is. A cikkíró nem tartja jogosultnak Hatházi András ítélkezését a Szabadság szept. 27-ei számában. Kis előrelépések volt idén: a Puck Bábszínház több előadáshoz biztosított színházi körülményeket. A rendezvény főattrakciója pedig a 80 éves Kemény Henrik volt. A bábos felsőoktatás és a felkészülés hiánya jelenti a szakma legnagyobb problémáját. /Hegyi Réka: A király meztelen – avagy a félig üres pohár. Bábos seregszemle szervezési hibákkal és kis előrelépésekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 1.

Kovács Ildikó kitűnő bábszínházi rendező is hozzászólt a vitához. A bábszínház mágikus művészet, a néző szemeláttára történő csoda. Az évente megrendezésre kerülő romániai magyar bábszínházak fesztiválja Vincze László kezdeményezése, szervezése. A nagyszerű megvalósítás, célja a találkozás, számbavétel, tapasztalatcsere. A találkozók szükségesek, minden pozitívumaival, hibáival együtt, szögezte le Kovács Ildikó. Amíg a bábos találkozókra nem jönnek el a színházak igazgatói, a főiskola vezetői, a kultúra hivatalos képviselői, addig kevés remény van a találkozóra. /Kovács Ildikó: Polémia helyett ... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2006. október 13.

A kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia társulata október 16–18. között Arad megyében turnézik Kemény Henrik, Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábjátékával. Előadja Vincze László. /K. K.: A Keljfeljancsi Komédiás Kompánia turnéja Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2006. december 19.

December 17-én Marosvásárhelyen bemutatták Váry Florentina Idol című első verseskötetét. A 28 éves költő teatrológia szakot végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, Jedden él. A kötet illusztrációit Vincze László készítette. /Antalfi Imola: Jedden is él költő. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2007. szeptember 11.

A média mint partner, kisebbségi sajtó és közszolgálatiság, a médiaoktatás jövője témakörökben zajlottak a beszélgetések, viták a 2007-es MÚRE-táborban, amelyet Gyergyószárhegyen, az Alkotóközpont új épületében tartottak. A többnapos összejövetelen külföldi vendégek is részt vettek: az újvidéki Klemm József és Léphaft Pál. Előadást tartott Vincze László a kisebbségi sajtóról, Csermák Zoltán a reklámetikáról. A legviharosabb a sajtósok és a sajtótanácsosok közötti konzultáció volt: vitázott a PR-szakma és a sajtó közötti viszonyról a két szaktábor. /Barabás Márti: MÚRE-tábor tanácskozásokkal, vitákkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2007. december 11.

December 10-én az Aradi Kamaraszínház rendezvénysorozata keretében újabb bábelőadás “érkezett” az Aradi Bábszínházba. Az Arad megyében szeptemberben már turnézó kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia ezúttal Mátyás király és a kolozsvári bíró közismert történetét mutatta be, bábjáték-változatban. Magyar népmese nyomán írta és rendezte Demeter Ferenc, előadta Demeter Ferenc és Vincze László. /Kiss Károly: “Mátyás király él!” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2008. március 3.

Fennállásnak ötödik évfordulóját ünnepelte az Agnus Rádió március 1-jén Kolozsváron. Oláh József esperes beszéde után igényes produkciókban lehetett gyönyörködni. A legkisebbek örömére Demeter Ferenc és Vincze László adott elő bábjátékot. Több iskolai csoport és kórus is fellépett. Adorjáni László, a rádió igazgatója elárulta: több éves kívánságnak tesznek eleget hamarosan, sikerült elérni, hogy átvehessék a Kossuth Rádió bizonyos műsorait. /S. B. Á. : Ötéves az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is sugároz.

2009. március 18.

Számos kávéház várja azokat a kolozsvári fiatalokat, akik kulturális rendezvények kínálta kikapcsolódásra is vágynak. A Bulgakov Café nevű irodalmi kávéház 2002. júniusában indult, Orbán János Dénes író, költő és üzlettársa, Kovács Ferenc változtatták kis kulturális fellegvárrá. Évek óta hetente itt ülésezik a Bretter György Irodalmi Kör, ugyanakkor havonta különböző kiállításoknak, koncerteknek és író-olvasó találkozóknak ad otthont a kávézó. A Bulgakov a magyar egyetemisták legkedveltebb helye. 2007. november 24-én nyílt meg Corvinus kávézó, ahol azóta számos erdélyi humorista lépett fel, és több koncertnek adott otthont. A tulajdonos, Mátéi Lénárd elmondása szerint a hely bármilyen kulturális rendezvényre kapható. Márkos Tünde és Lőrincz Gyula képzőművész vezetésével tizenkét évvel ezelőtt nyitották meg az Insomniát, amely Kolozsvár szívében várja vendégeit. Havonta nyolc-tíz előadást tartanak, gyakran vannak felolvasások, könyvbemutatók, koncertek. Mátyás szülőháza és a Karolina tér közelében nyílt meg 2004 decemberében a kolozsvári egyetemisták másik kedvelt találkozóhelye, a Krajczár. Finta Csaba Gábor és Vincze László tulajdonosok olyan helynek képzelték el a Krajczárt, ahol a kolozsvári magyar diákok jól érzik magukat. A lokál ideiglenes kiállításoknak ad otthont, fotók és más képzőművészeti alkotások díszítik a falakat. /Dima Krisztina, Tőrös-Szőke Enikő, Vakarcs Melinda: Kultúrkocsmatúra Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

2009. július 17.

A szlovák nyelvtörvény jelenlegi módosítása Európában ismeretlen módon korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, több, Szlovákia által ratifikált nemzetközi dokumentumot is sért, s több vonatkozásában is ellentmondásban áll a szlovákiai kisebbségi nyelvek használatát szabályozó 1999-es törvénnyel. A jogszabály szigorításának mögöttes célja: a nyelvi jogok további csorbítása által a szlovák politika azt akarja elérni, hogy a magyar nyelv presztízse tovább zuhanjon Szlovákiában. Magyarországon elsősorban a történész mond véleményt. Miközben nap mint nap vetődnek fel a magyar nyelv feladásának aktuális, gyors gyakorlati megoldásokat sürgető kérdései, mi még mindig Trianont elemezzük, írta Vincze László. A magyar kisebbségpolitika bátortalan. A magyarországi politika következetesen nem kéri számon a szomszédos államokon az alapszerződésekben foglalt kisebbségi jogok teljesülését, a többségi nemzeteken az államuk törvényei által biztosított nyelvi jogok teljesülését. A kisebbségkutatók kerülik a problémás területek felderítését; a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet például gyakorlatilag nem végez olyan felméréseket, melyek a magyar közösség problémáira hívnák fel a figyelmet. S ugyancsak kerüli a magyarokat érintő nyelvi jogi problémák tényszerű feltárását a határon túli magyar sajtó, így például az egyetlen szlovákiai magyar napilap, a nem magyar kézben lévő Új Szó is. Ebben a közegben a szlovák sovinizmus időről időre diadalt arat. /Vincze László: Bátortalan a magyar kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2009. szeptember 11.

A Csemadok galántai szervezete és a Dunaszerdahelyi Művelődési Intézet szervezésében szeptember 16-a és 20-a között a felvidéki Galánta és a környező falvak házigazdái a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok idei rendezvénysorozatának. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő művelődési találkozó a Csemadok, a szlovákiai magyarság 60 esztendeje megalakult művelődési szervezetének a Galántához közeli Pereden megtartandó ünnepi közgyűlését köszöntő rendezvényei fénypontja lesz. A Kulturális Napokon a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek között népes küldöttséggel képviselteti magát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület is. A romániai magyarság kultúrájáról és közművelődési életéről színes ízelítőt nyújtanak majd a marosfelfalui Bíborka Táncegyüttes tagjai, a Sapientia Egyetem diákjai fotókiállításai és filmbemutatói, az EMKE tagszervezetei tevékenységét népszerűsítő montázsok, valamint Both Zsuzsanna nemezkiállítása és a kolozsvári Vincze László bábelőadása. /Hatvanéves a Csemadok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 11./

2009. szeptember 25.

A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2010. március 25.

Lendvai karaván
Négyen jöttek, egy egész közösséget képviseltek a marosvásárhelyi Bernády Házban. Nem túl nagyot, de kerek egészet, a szlovéniai, muravidéki magyarságot, amelynek létszáma nem éri el a tízezret, de intézményrendszerét, szellemi, kulturális aktivitását tekintve azt is el lehetne képzelni, hogy százszor annyian vannak. Bence Lajos költő, író, Halász Albert költő, néprajzkutató, Patyi Zoltán tanár, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa és Császár Sebestyén képzőművész, szintén az említett intézet alkalmazottja a Nagy Miklós Kund vezette beszélgetés során szemléletesen érzékeltette, hogy a legkisebb határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségnek milyen lehetőségei vannak a megmaradásra, arra, hogy megőrizve jellegzetességeit, teljes értékű életet éljen és az összmagyarság nagy családjában is méltán örvendhessen az őt megillető figyelemnek, elismerésnek.
Közel másfél évtizede már felléptek egypáran a Látó Irodalmi Színpadán. Most kedden egy nagyobb körút, egy anyaországi pályázati kezdeményezés jóvoltából jöhettek el Erdélybe. Az Irodalmi karaván, amely fölött itt az EMKE és a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet gyámkodott és útját Vincze László egyengette, szerdán már Kolozsváron vendégeskedett, csütörtökre Szilágycseh közönsége várta. A közeljövőben a kárpátaljai, aztán a felvidéki tollforgatók követik őket. Azokról a régiókról is sok újdonságot megtudhatunk majd, ezúttal azonban maradjunk a szlovéniaiaknál, pontosabban a lendvai Muratáj folyóirat mnukatársainál, akik természetesen – mint ahogy az ilyen közösségek esetében lenni szokott – nem csak egy-két foglalatossághoz kapcsolhatók, hanem mindenesek, munkájuk révén sok-sok egyéb területhez is kötődnek. Így elmondhatták, milyen élénk a muravidéki magyarok művelődési élete, milyen nehézségeik adódnak az anyanyelvi oktatásban, hogyan működik a lendvai hetilap, az ottani Népújság, amely már a fél évszázadot is betöltötte, a helyi magyar rádió, televízió, a könyvkiadás, a tudományosság, a hagyományőrző népi mozgalom, a képzőművészeti, kiállító tevékenység. És mindezt kiadványokkal is gazdagon illusztrálták, számos könyvvel, folyóirattal ajándékozva meg a jelen levő érdeklődőket. A Muratáj illetve frissebb versköteteik anyagából a két költő, Bence Lajos és Halász Albert fel is olvasott.
Előző, 1997-es vásárhelyi látogatásuk alkalmával az is szóba került, hogy akár előre is kiszámítható, mikor tűnik el az aggasztóan apadó, akkor magát hivatalosan magyarnak valló tízezer főnyi népesség. És noha azóta néhány ezerrel kevesebben vannak, mégis optimistábban nyilatkoztak most a vendégek. Mert azóta a hatékony önszerveződésnek illetve a szlovén állam és az anyaország támogatásának köszönhetően is újabb meg újabb dolgokat meg tudtak valósítani, és további merész tervei is vannak a lendvai magyarságnak. Múzeumalapítás, esetleg színtársulat létrehozása például. Igazán biztató, hogy ha jelentős is a lemorzsolódás, sok elképzelés kivitelezésére garancia is van: a fiatalok közül igen sokan a magyarországi képzési fokozatok legmagasabbikát elérve hazatérnek és felvállalják mindazt, amit a szülőföld feladatként rájuk bíz. Sőt, erőteljes vonzereje is van a régiónak. Patyi Zoltán az anyaországból települt át oda, és immár negyedszázada gyarapítja a helytállók táborát. Három társa pedig az előző megállapításra szolgál követendő példaként. Nem túlzás a kijelentés: Lendván és környékén az átlagnál jóval több az önmaga képességeit meghatványozó "muszáj Herkules". Jó volt néhányukkal újra tapasztalatot cserélni.
N.M.K. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 8.

Kitüntették a Krónikát a felsőoktatás kiépítésének szorgalmazásáért
Noha hosszú út vezet a teljes értékű, az autonómia szellemében megszervezendő romániai magyar egyetemi hálózat kiépítéséhez, az erdélyi magyar közösség nem adhatja alább ennél az igénynél – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap Kolozsváron a Báthory-díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elismerést a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága 2005-től adományozza olyan személyiségnek vagy szervezetnek, akik az adott évben vagy a megelőző időszakban a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is tizenhat Báthory-díjat osztottak ki: kitüntették Antal András nyugalmazott agronómus professzort, Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét, Deák Ernőt, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetségének elnökét, a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, Koszorús Ferencet, az American Hungarian Federation elnökét, a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorát, a Krónikát, az MTV Kárpát Expressz műsorát, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét, Székely Leventét, a Genfi Magyar Misszió első beosztottját, Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Szőcs Géza költőt, Vincze László újságírót, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét és Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozót.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság által megakasztott, a kisebbségi oktatás számára számos kedvező előírást tartalmazó román oktatási törvény ellen bukaresti politikusok, sőt Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora hisztérikus támadást indított, az EP alelnöke ugyanakkor olcsó engedménynek, porhintésnek nevezte, hogy a BBTE főépületében nemrég elhelyezték a Bolyai Egyetem öt egykori magyar rektorának arcmását, miközben a Ferencz József Tudományegyetem professzorainak, rektorainak domborművei hiányoznak a gyűjteményből.
Hantz Péter, a BKB alelnöke – akit egykor a magyar táblák elhelyezése miatt távolítottak el a BBTE-ről – „bizalombitorlóknak” nevezte az erdélyi magyar politika és akadémiai élet ama képviselőit, akik szerinte a „tanult tehetetlenség” állapotában mellőzik a magyar felsőoktatás ügyének előmozdítását. Szőcs Géza költő a díjátadáson felidézte, hogy a román állambiztonsági szervek által üldözött Ellenpontok című szamizdat kiadványban már 1984-ben felvetette a magyar egyetem ügyét, 1985-ben írt emlékiratában pedig szembesítette az anyanyelvű oktatáshoz való jogot papíron biztosító akkori román alkotmányt az ezzel ellentétes valósággal.
Közölte, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként kiemelt céljának tekinti bevinni a köztudatba Kolozsvár jelentős szellemi értékeit, például megjelölni a kincses város nagyjainak elfeledett szülőhelyét. Szőcs Géza konkrét ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobrot emelnek a kincses városban Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak, a 20. század egyik legnagyobb, 1997-ben elhunyt zenei előadóművészének, akinek tiszteletére nemzetközi vonósnégyesversenyt is tervez. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998